Gödöllői klíma-klub

2010. december 15.

Jelenlévők:

Kaszap Márta, Kovács Melinda, Szűcs Richárd, Laurán Csaba, Simó Móni és Pali, Vadovics Edina és Kristóf, Baranyi Gabi

Találkozó alatt: környezetbarát és energiatakarékos termékek kiállítása, bemutatása

1. Bemutatkozás az új klubtagoknak (Ricsinek, aki Melinda párja, a megújuló energia után érdeklődik, és azzal is szeretne dolgozni, illetve Gabinak, aki a GreenDependent Egyesület új asszisztense.)
2. Csaba mesélt a fogyasztásmérő használata során szerzett tapasztalatairól.

• A telefon és internet modem kevesebbet fogyaszt, mint gondolta, kb. 3 kWh-t egész hónapban.
• A háztartásában a cirkó keringtető szivattyúja fogyaszt a legtöbbet

Csaba elküldi a többi berendezésnél mért fogyasztási adatokat is.

• Probléma még, hogy a legtöbb árammal működő eszköznek időben változik a fogyasztása, például a cirkó hidegben sokkal többször kapcsol be, és így a fogyasztása is megnő.
• A találkozó végén az egyik fogyasztásmérőt Edina és Kristóf vitte haza, a másikat Gabi

Az eredményeket a következő klíma-klubon beszéljük meg.

3. A fűtéssel kapcsolatban felmerült, hogy

• A padlófűtésnek valószínűleg nem tesz jót, ha kikapcsoljuk, amikor elmegyünk otthonról, mert ekkor a víz melegszik, viszont a keringés leáll, és ez rongálja a csöveket.
• Jobb-e a konvektorokat kikapcsolni, amikor szellőztetünk? Egyértelműen igen, mert a termosztát érzi, hogy lehűl a levegő, mert kinyitottuk az ablakot, és jobban elkezd fűteni, + a gáz sem jön vissza a nyitott ablakon keresztül.

4. Közben Edináék felvetették, hogy egyes régi elektronikai eszközök (régi rádió, PC) akkor is fogyasztanak, ha teljesen ki vannak kapcsolva (nem standby állapotban), viszont be vannak dugva a konnektorba, úgyhogy erre is érdemes figyelni.
5. A szelektálás után megmaradt, nem újrahasznosítható szemét mennyiségét ebben a hónapban feljegyezték a klubtagok, és ennek az eredményét is megbeszéltük:

• Móni és Pali ketten összesen kb. egy nagy kukányi szemetet termelnek egész hónapban (110 liter / hó)
• Kristóf és Edina ketten kb. 3 hetente termelnek ugyanennyit.
• Melinda és Ricsi ~90 liter szemetet termelnek egy hónapban
• Csabáék (heten vannak) és hetente 35-45 liter szemetet termelnek (~150 liter/hó)
• Mártiéknál most sok extra szemét termelődött, ami nem szokott, úgyhogy majd legközelebb mond eredményt.
• Franciska, bár nem tudott ott lenni a klubban, elküldte az adatait: nov. 17. és dec. 15. között 22-szer telt meg 16 literes kukájuk, ez össz. 350 liter szemetet jelent (5 tagú háztartásban).

6. Kristóf utánanézett, hogy hogyan lehetne kisebb kukát szerezni, ami az egyetlen járható útnak tűnik, ha az ember nem akar minden héten 110 liter szemét elszállításáért díjat fizetni, amikor csak annak a töredékét termeli, a szelektív gyűjtés miatt. Kiderült, hogy csak akkor igényelhet valaki kisebb kukát (80 litereset), ami 6000 Ft helyett ~3500-4000forintba kerül, ha igazolása van, hogy csak maximum két ember lakik azon a helyen. A probléma tehát nem egyszerű.

Edina és Kristóf még írnak erről egy cikket a helyi lapban, elküldik előtte mindenkinek véleményezésre.

7. Közben felvetődött néhány téma, pl.:

• A szelekív szemétgyűjtés egy nagyobb intézményben csak akkor valósítható meg, ha a takarítónő, aki kiviszi az épületből a szemetet, nem önti össze a kukákat. Sokszor ez a helyzet, de már vannak jó irányba mutató tendenciák, például extra képzéseket szerveznek a takarítónőknek a szelektív gyűjtésről.
• Felvetődött, hogy lehet, hogy jobban utána kéne nézni, hogy hová viszik a szelektíven gyűjtött szemetet, mert lehet, hogy megvásárolják (pl. váci cementgyár) és végül elégetik.
• Felvetődött, hogy fel kéne venni a kapcsolatot a Zöldhíd programmal, akik a szelektív gyűjtést intézik a térségben, esetleg meg is látogathatnánk őket.

A találkozó alatt még sok egyéb téma felvetődött, többek között:

1. Móni felvetette, hogy mikor érdemes a komposztot kitenni a földre, szántás előtt vagy után? Abban maradtunk, hogy érdemesebb még szántás előtt kitenni, de általában az a jó, ha nem kerül túl mélyre, hogy a növények könnyen el tudják érni a tápanyagokat. Ha már kikeltek a növények, akkor leéghetnek a komposzt hatására, úgyhogy ezzel vigyázni kell.
2. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy vannak már szántás nélküli növénytermesztési módszerek is, pl.: Masanobu Fukuoka japán kutató kifejlesztette a szántás nélküli rizstermesztést, ami jobban kíméli a talajt, mint a hagyományos, szántásos művelés.
3. Innen elkanyarodtunk oda, hogy milyen bonyolult folyamat a bio minősítés megszerzése egy termelőnek. Rengeteg vizsgálat után van egy két-három éves átmeneti időszak, amikor a biotermesztés szabványai szerint kell termelni, de még nem kapja meg a címet a gazdaság. Magyarországon a biogazdálkodással kapcsolatos újság: Biokultúra. A biogazdálkodás egyetlen hazai szaklapja. Első számát 1983-ban adták ki. Kéthavonta jelenik meg, minden számnak központi témája van, de más témájú cikkek és információk is helyet kapnak a lapban.
4. Végül a környezettudatossággal kapcsolatban felmerültek a magyar termék problémái, hogy mi is számít magyar terméknek, az, aminek minden összetevője Magyarországról származik, és itt is állították össze, vagy már az is elég, ha itt gyártották, de az alapanyagok külföldről származnak. Magyarországon most tervezik ezt egységesíteni, olyan címkék használatával, ami egyértelművé teszi ezeket a különbségeket.
5. A következő találkozó január 19.-én lesz, ahol megbeszéljük

· Edina, Kristóf és Gabi fogyasztásméréssel kapcsolatos tapasztalatait

· Beszélgetünk majd arról az olvasmányról, amit később kiküldünk e-mailben. (Terv szerint mostantól minden találkozóra kiválasztunk egy témával kapcsolatos olvasmányt, amit átbeszélünk. Bárki javasolhat!)

A helyi képviselő meghívását elnapoltuk akkorra, amikor biztosan sokan leszünk a klubtalálkozón.

A Gödöllői klíma-klub elindítását az Európai Bizottság 7. kutatás-fejlesztési keretprogramja támogatta a „Changing Behaviour” program keretében.